Árpád nagyfejedelem utódai
Árpád (845 k. - 907. július eleje) a honfoglalás idején - melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek - a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt. Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon.
Származása és tisztsége
Arab források arról írnak, hogy a magyaroknál a honfoglalás előtt valamikor létezett a kettős fejedelemség intézménye, ami hasonlított a kazárok szakrális kettős királyságára. Eszerint a magyar kende és gyula hasonló viszonyban voltak, mint a kazár kagán és kagán-bég. Vitatott azonban, hogy ez a rendszer meddig élt, fennállt-e a honfoglalás idején.
Biztosan annyit tudunk, hogy Álmos vezér gyermeke volt, a honfoglalás idején, 895-ben középkorú férfi, akinek fia, Liüntika már önállóan hadsereget vezetett. Árpád még Álmos életében a törzsszövetség vezetője, nagyfejedelem lett. Erről Bíborbanszületett Konstantin császár tudósít bennünket, akinél 948 körül magyar küldöttség járt Bulcsú vezér vezetésével, aki mindezt elmondta neki. A küldöttség tagja volt Árpád egyik dédunokája, Tormás is. Bulcsú szerint Árpád fejedelemmé választása 55 évvel korábban történt, ami a 893 körüli választást jelenthet.
Árpád törzsszövetségbeli pozíciója vitatott. Györffy György szerint a gyula tisztséget viselte, majd Kurszán kende, Fischa menti meggyilkolása után (904) magához ragadta annak rangját. Kristó Gyula szerint Árpád a kende tisztséget viselte, s mint ilyen, nem játszott tényleges szerepet a honfoglalás harcaiban, ez inkább a gyula tiszte volt. A középiskolai tankönyvek az első verziót tartalmazzák.
Családja és utódai
Árpád
leszármazottai Biborbanszületett Konstantin alapján
Felesége nevét nem őrizte meg a történetírás. Öt fiának neve maradt fenn: Liüntika/Levente, Tarhacsi/Tarhos, Jelek/Üllő, Jutocsa/Jutas és Zolta. Mind az ötöt Bíborbanszületett Konstantin hagyományozta ránk, azonban két különböző helyen. Az egyik helyen, ahol a honfoglalásról és a kalandozásokról van szó, említi Liüntikát, aki ekkor nyilván a legidősebb, felnőtt fiú lehetett. Egy másik helyen, ahol a fiait és az ő korabeli utódaikat sorolja fel, nem említi Liüntikát, csak a négy másikat, és azoknak is csak egy-egy fiát. Nyilván itt csak az utódlás szempontjából fontos utódokról van szó. Liüntikának, úgy tűnik, nem maradt Konstantin idejére fiúutóda.
Forrás:
Feszty körkép
TURUL
NEMZETSÉG
Az
Árpád-ház ősanyjának, Emesének a
szent turulmadár, családjuk
címermadara, jelezte fia, Álmos és Álmos
ivadékainak születését. Innen
ered az Árpád-ház eredeti neve, aTurul
nemzetség. Nem kizárt azonban,
hogy ez az elnevezés már ősidők óta ennek a szent
nemzetségnek a neve,
főleg ha figyelembe vesszük, hogy Attila pajzsát
szintén a koronás
turul díszítette. A középkori magyar
krónikákban feljegyeztek egy
honfoglalás előtti vezérlistát vagy
királylistát, mely egy nagyszerű
útmutató számunkra, hogy merre is jártak
valójában őseink. A nevek
közül sokat felismerhetünk a
közép-ázsiai történelemből, és az
adatokból az idő is meghatározható.